Remélem ez az útolsó bejegyzés lesz amiben magyarázkodom ...
Teljesen fölösleges utánam sírni, tudod hogy nem hatodok meg, én meg tudom hogy majd jön a következő. Hiszek az egyenértékűség elvében. Létezik, nem röhög =w=. A te lelki társad lehetne pl ... Emo Rainbow ... Jófej ... Már ahogy ._.' ... Néha idegesítő, de kinek mi az ízlése. Vagy a többi haverod, vagy f.sz tudja ki ... Remi, egy rahedli barátod van ... nekem őrülök ha 2 igazi ... De látod ? Azokat is elhajitom. :) Telhetetlenül szánalmas vagyok. :D
Sajnálom ... Én megpróbáltam, de tudod milyen amikor ránézel egy személyre ? És olyan érzés fog el mintha gyomorszájon vágtak volna, előjönnek a kellemetlen emlékek ... A végén már megfejeltem az asztal hogy 'Nem bírom tovább...' Mintha az emberi száz lábút néztem volna meg (v.szinüleg pont ez az érzés lesz mikor holnap Everrel megnézzük, rákényszerítelek :H) Engem elveszítesz ... És ? ... Nagy trauma, pár hét és úgyis szarrá szidsz .. (tapasztalat =w=') Aztán meg ... ha én elhagylak, akkor nem is voltam igazi lelki társ ... Többet értél ... Megpróbáltam ... Nem ment ... Bocs ... Általában ha valami RAJTAM múlik az úgy végződik ; Jó p.csába hagyjuk ...
Azt hiszem, még megbánom hogy ezt csináltam ... Hát ... Ideiglenes fájdalom ... Elmúlik ... Ahogy nekedis ... Majd lesz valaki aki a helyembe lép ...
Minden esetre ... Köszönök mindent, jót rosszat ... Mindent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése